Új-Zéland te drága!
2017. február 22. írta: zdyzs

Új-Zéland te drága!

avagy mitől élnek olyan jól az új-zélandiak?

 A mai napról (2017 legelső napjáról) túl sokat nem tudok írni, mert nagy részét a kocsiban, utazással töltöttük. Ezért úgy gondoltam írok néhány sort általában NZ-ról. Ami eszembe jut és esetleg hasznos vagy érdekes lehet másnak is.

januar_1.jpg

Ennyit mentünk ma

Először is azt a nem is költői kérdést fogom feltenni, miért is élnek olyan jól az NZ-iak? Mert nagyon jól élnek. Az egész ország rendezett, nekünk turistaszemmel úgy tűnt, mindenki nagy jólétben él. Talán csak Wellingtonban találkoztunk néhány kevésbé jólszituált emberrel. Másutt minden takaros és rendes volt. Persze mi elsősorban „turistás” helyeken jártunk. De ez más országban is így van, és még Amerikához képest is volt különbség, NZ javára. Mindent lehet kapni de minden nagyon drága. A szállásokat nem is fogom kivesézni, mert az abszolút főszezonban voltunk, amikor minden hotel az egekbe srófolja az árakat, de a napi dolgok is néha már fájóan sokba kerülnek. Egy liter tej például 2,1-3,5 NZD, ami alsó hangon is 420 forint. A legolcsóbb sör leárazva volt 2 NZD (és itt Tesco gazdaságosra gondoljatok), de ami már elfogadható minőségű volt az simán került 3 dollárba – 3 decinként. A mekiben egy menü 10 NZD – 2000 forint felett. Ami pedig már a nevetséges kategóriában volt az a gyümölcsök ára. Nyár elején voltunk, tehát abszolút szezonban. Egy kosár eper (kb 15 deka) 4 NZD - 840 forint, ugyanennyi cseresznye 9 NZD – ez kilónként több mint 12ezer forint!!!

Ahhoz, hogy ezeket az árakat az ott élők meg tudják fizetni, megfelelő vásárlóerő is kell. Azaz, az új-zélandiak biztosan sokat keresnek. Amit nem értek. Nem tudom, miért tudnak az NZ-i cégek olyan sokat fizetni, hogy dolgozóik meg tudják engedni maguknak nem csak az alapvető dolgokat, de a 195 dolláros kajakozást (kb 3 óra), a 200 dolláros bungee-jumpingot (nem vicc, 40.000 forintot köhöghetsz ki, hogy szívasd magad!!), vagy a 8-9 dolláros sört egy pub-ban. NZ-on ugyanis semmi nincs, ami valami rettentően kellene a világnak. Nincs aranyuk, nincsenek ritkafémek, olaj és gázszükségletüknek 70%-át importálni kénytelenek. Legnagyobb exportcikkük a tej és tejtermékek. Ebből mondjuk brutális mennyiséget adnak el, a teljes világpiac 30%-a az övék! De azért a tejtermék nem az, amin jellemzően óriási profit lenne és meg lehetne belőle kegyetlenül gazdagodni. Abban pl. egészen biztos vagyok, nem tudják 400 forintnak megfelelő valutáért eladni a világpiacon a tejet (mint saját hazájukban). Külföldi turistából sincs végtelen, hiszen elképesztően messze vannak mindenkitől.

Szóval adott egy apró ország (lakosság 4,5 millió) a világ végén (de tényleg!), amelynek nincs semmi természeti kincse, melyekből szuperül meg lehetne élni és az ottaniak mégis nagyon magas életszínvonalat tudhatnak magukénak. Én nem tudok mást elképzelni, mint azt, az anyaország (a bevándorlók többsége az Egyesült Királyságból származik) ár- és bérszínvonalát „megörökölték”. Most pedig ugyan minden nagyon drága náluk, de sokat is keres mindenki, ezért van miből kifizetni. Mondanám, kövessük mi is ezt a modellt kis hazánkban. Kerüljön minden háromszor annyiba, de emeljük meg mindenkinek a fizetését is a háromszorosára. Nem változna semmi, mindenki ugyanúgy élne, viszont ha külföldre mennénk minden olcsónak tűnne. Szerintem gyakorlatilag ez van NZ-on. Jól hangzik, de sajnos nálunk mégsem működne. NZ-on ugyanis mindössze a GDP 40%-át teszi ki az árukereskedelem (export-import együtt), mi viszont a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk, nálunk az áruforgalom a GDP 157%-a. Azaz mi hiába is tudnánk egymásnak drágábban adni a megtermelt javainkat, mivel azok legnagyobb része a világpiacon talál gazdára és ők nem fizetnének többet, hamar csődbe mennénk.

Mivel NZ-on elsősorban egymásnak adják a portékáikat, ez működik. Nagyon jól működik. Ehhez persze hozzájárul, hogy minden bizonnyal a világ leghatékonyabb mezőgazdaságát működtetik, mert az ottani marha és birka gazdák semmilyen támogatást nem kapnak, mégis versenyképesek tudnak lenni az agyonszubvencionált EU-s meg amerikai parasztokkal. Belátom, sokat segít, hogy egész évben enyhe idő van és sokat esik az eső, azaz a tehenekkel nem sok mindent kell csinálni a fejésen kívül. Ami valószínűleg mégis a legtöbbet számít, hogy NZ negyed-magyarországnyi területtel nagyobb ország, mint Nagy Britannia, Angliában pedig tizenkétszer (!) annyian élnek. Vagy ha másképp nézzük, majdnem háromszor akkora, mint kis hazánk és fele annyian sem laknak ott. Azaz föld van bőven, óriási területeken gazdálkodhatnak. Ja, külön bónusz, hogy a relatíve nem is annyira régen kialudt vulkánoknak köszönhetően a föld nagyon termékeny. 

A végeláthatatlan birka-, marha- és szarvaslegelők - igen, bármilyen meglepő (nekünk legalábbis nagyon az volt) NZ-on a szarvasokat ugyanúgy tartják, mint a marhákat, békésen legelésznek a kerítéssel elkerített füvön – érdekében itt sem voltak szívbajosak a korábbi telepesek, simán felégették az őshonos erdőket. Ebben nem voltak egyedül, mert a jóval korábban érkezett maorik ugyanezt csinálták. Az ember megérkezése előtt a két sziget 90%-át sűrű erdők borították (melyek egyébként egészen varázslatosan néznek ki). A maorik 500-600 év alatt az erdők egyharmadát kiirtották. Aztán jöttek a fehér telepesek és röpke 150 év alatt sikerült újabb 33% erdőt eltüntetni. Az angoloknak volt tapasztalatuk az erdőirtásban, saját szigetükön szinte teljesen eltüntették az őshonos erdőket - jóval hatékonyabbak voltak. Na, ez nem csoda, mert a maorik még a XIX sz. elején is a kőkorszakban éltek. Szó szerint. Mikor Abel Tasman megjelent a szigeteken, az ott élő törzsek fa és kőbunkókkal irtották egymást, nem jutottak el még a fémek készítéséig sem.

A maorik szorgos erdőirtó tevékenysége jól mutatja, teljesen fals elképzelés, hogy a primitív népek nagy harmóniában élnek a természettel. Ez egy olyan mítosz, amelyet a fejlett nyugati világ talált ki. Tudom, ezzel nagyon nem vagyok politikailag korrekt, de szerintem a természet erőforrásaira vigyázó, az elejtett vad lelkének köszönetet mondó ősember (a paraszti lét romantikájával együtt) nagyrészt kitaláció. Ha ez igaz lett volna, akkor hogy a fenébe sikerült ennyire kihasználnunk a természetet és elbaltázni a dolgokat? Miért nem élünk még most is boldog harmóniában a természettel? Óriási logikai bukfenc van itt. Hogyan lettünk jólelkű gyűjtögető ősközösségből kizsákmányoló, vadkapitalista elnyomók? Nem mondom, elképzelhető, esetleg voltak természettudatos törzsek is, de szerintem a nagy többség annyit ölt, rabolt, vadászott, gyűjtögetett, amennyit bírt. És minden jel szerint ők voltak a sikeresebbek, mert jelenleg ők (mi) vannak túlnyomó többségben. Persze azt is megértem, egy ilyen kizsákmányoló sztorival nem lehetne 2,7 milliárd dollár bevételt hozó filmet forgatni egyszerű, de szeretetreméltó kék emberekről, akiket még maga a Teremtő is megsegít.

Na, nagyon eltértem a témától és a poszt is kezd nagyon hosszú lenni. Röviden arról, hogyan töltöttük a napot. A késői elalvás miatt nem indultunk korán, elmentünk az Otago-félszigetre, amely Dunedin kikötőjét védi a tengertől. Nagyon hangulatosan kanyarog az út az öböl partján, néhol másfél méternyire a víztől. Úgy látszik NZ-on is felnőttként kezelik az állampolgárokat, mert korlát sehol nem volt, elég egy kicsit elbambulni és már meg is fürdött az autó a tengerben. Célunk az volt, hogy megnézzük az egyetlen olyan albatrosz fészkelőhelyet, amely értelmezhető méretű földdarabon van, konkrétan az Otago-félsziget csúcsán (A többi nehezen megközelíthető szigeteken van az óceán közepén - na ja, nem hülyék az albatroszok). Kiderült, az óriási madarakat csak vezetett túra keretében lehet megnézni, amire 2,5 órát kellett volna várni – ezt inkább kihagytuk. Így is érdekes volt a kis múzeum, ahol mindenfélét megtudhattunk a madarakról meg a környékről. Például azt, a vélt orosz fenyegetés miatt még a XX.sz. elején építettek egy olyan ágyút, amely a félsziget csúcsán jól eldugva egy bunkerban „lakott” és csak veszély esetén emelkedett volna ki, hogy elrettentse az ellent. Nem tudtam követni a gondolatmenetet, abszolút nem világos, milyen megfontolásból dugták el az ágyút, de nem is kellett soha megtudni volt-e értelme a nagy konspirációnak, mert az oroszok nem támadták meg NZ-ot. Ha jól tudom soha senki nem vette a fáradtságot, hogy a világ eme eldugott szegletét megpróbálja elfoglalni.

12590256.jpg

Ennyire - vagy ennél is közelebb megy az út a tengerhez.

A majdnem-albatrosznézés után szépen átszeltük a déli szigetet kelet-nyugati irányba, mert szállásunk Te Anau városkájában volt, közel a nyugati fjordokhoz. Te Anau (ejtsd Teánu) valószínűleg teljes mértékben a turistákból él, gyakorlatilag a sok hotelen és az ott alvókat kiszolgáló kötelező szupermarketen, kávézókon, éttermeken és utazási irodákon kívül nem sok minden van. Ez a legközelebbi szállás a Fjordlands Nemzeti parkhoz, tele is volt hasonszőrű kirándulókkal. Sétáltunk egy kicsit a városkában, főleg a hatalmas tó partján, aztán hamar nyugovóra tértünk.

Ez volt a mai utunk:

music by longzijun

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nzfamiliytrip.blog.hu/api/trackback/id/tr7612282685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tukromtukrom 2017.02.24. 03:04:38

A turistákat nem kéne alulbecsülni NZben. Aki ilyen messzire képes eljönni az rendszerint nem a csóró kategóriából való tehát költ is rendesen, és 30-40 órás utazás után kevesen maradnak csak egy hétig, a _minimum_ 3 hét szokott lenni. Ez azért rendesen fel tudja nyomni a turistás szolgáltatások árát mint ahogy az idézett bungee-jumping árát is, a szállásokról nem is beszélve. Ezeket leszámítva én átlag nyugat-európai árszínvonalat tapasztaltam, a munkapiacon is körülnéztem és a fizetések is egy átlag nyugat-EUt tükröznek.

"Takaros, rendes házak"? Tényleg csak turistás helyeken jártatok. Egy picit a főutakról le kell térni, máris fel fognak tűnni a rozsdás bádogházak meg a szétkorhadt deszkaházak szeméttel az udvaron. Kb olyan arányban lehet ilyesmivel találkozni mint Magyarországon.

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2017.02.24. 05:08:10

Lehet, hogy Magyarországról nézve sokat keresnek, de azért aki pénzt akar keresni, nem oda megy. Itt Hong Kongban elég sok Új-Zélandi dolgozik, saját bevallásuk szerint a pénzért vannak itt, mert itt sokkal többet keresnek, sőt, egyáltalán van munka.

Érdekes módon tényleg a 23. leggazdagabb ország GDP-t nézve, de nem találtam semmit, amiből jól megszednék magukat. Tejtermék, bor, meg egy free trade agreement Kínával. Lehet, hogy jó az államigazgatás és nincs Stadion minden karám mellett? :) Sok kicsi sokra megy - de ez csak feltételezés. Mondjuk a turizmusból 15 milliárd dollár jött be 2010-ben, ami azért nem rossz. (Mo kb 5 milliárd)

statisticstimes.com/economy/countries-by-projected-gdp-capita.php

zdyzs 2017.02.24. 06:21:52

@tukromtukrom: @Eltévelyedés: Nem becsülöm alá a turistákat, mert NZ GDP-jéből jelentős részt képviselnek. De az nem igaz, hogy aki oda megy az jellemzően sok napot tölt ott, az oda utazók legnagyobb része ugyanis ausztrál és meglepő módon NZ-i állampolgár (ezek gondolom a külföldön dolgozók hazautazásai). Ők pedig kevesebb időt töltenek csak ott. Összességében 1 hétnél többet a 3,5 millió turistából csak 1,4 millió tölt a szigeteken. Itt a 22 napnál többet tartózkodókat már nem vettem bele, mert szerintem azoknak a legnagyobb része már working holiday-ra megy, ahol nem egyértelmű, hogy mennyit is adnak hozzá a gazdasághoz.

Hong Kongban egészen biztos többet lehet keresni, de ahogy én tudom, ez a világ országainak 98%-ra igaz. Kevés olyan hely van, ahol magasabbak az árak és a bérek.

Azzal egyetértek, hogy nagyjából nyugat-európai az árszínvonal, annak is inkább a felső negyede. És ez szerintem sok. Nyugat-Európában szerintem nagyon drága utazni. NZ esetében egyszerűen nem látom az indokot.

Megnéztem az állami bevételeket is és úgy tűnik ott nincs kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás, mert az ebből származó bevétel az nulla. Az SZJA progresszív de a számokat nézve a legtöbben 10,5% meg 17,5% adót fizethetnek.

Akárhogy nézem a dolgokat, nem értem mitől élnek ilyen jól, csak azzal tudom magyarázni, hogy óriási területeket vontak be az állattenyésztésbe, nagyon alacsony költségekkel. Érdekes módon búzatáblát egyetlen egyet sem láttunk az útjaink során és más növényből is rendkívül kevés volt. Mindenütt legelő, legelő és legelő.

tukromtukrom 2017.02.24. 06:46:09

@Eltévelyedés: Szerintem jól látod a helyzetet:

en.wikipedia.org/wiki/Corruption_Perceptions_Index#2016

Új-Zéland a világ legkevésbé korrupt országa Dániával holtversenyben.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.02.24. 07:28:05

"Szóval adott egy apró ország (lakosság 4,5 millió) a világ végén (de tényleg!), amelynek nincs semmi természeti kincse, melyekből szuperül meg lehetne élni és az ottaniak mégis nagyon magas életszínvonalat tudhatnak magukénak."

Szerintem az is közrejátszik, hogy a sok kisebb országhoz hasonlóan ők is elindultak az adóparadicsom státusz felé:

en.wikipedia.org/wiki/Taxation_in_New_Zealand

zdyzs 2017.02.24. 07:44:35

@stoic79: Erről még nem hallottam, de lehetséges. Bizonyos szempontból ez Magyarország is csinálta (már nem emlékszem melyik faluba volt egy csomó külföldi alap és cég bejegyezve) de nem gazdagodtunk meg belőle. Szerintem ehhez NZ azért túl nagy.

elemes 2017.02.24. 08:22:38

A gazdaság működésének van egy csomó pillére, amelyek nem olyan látványosak, de nélkülözhetetlenek. Erről másfél éve merültünk hosszú beszélgetésekbe (intellektuális vitának is mondhatnám), annak apropóján, hogy a Daimler AG vezérigazgatója örömmel alkalmazna (szíriai) menekülteket a Mercedes-gyárakban, majd betanítják őket. Nem, nem migránsozni akarok :) de a vitából nagyjából az jött ki, hogy való igaz: bárki átlagember meg tudja tanulni, hova kell akasztani, melyik gombot kell megnyomni, mikor kell továbbadni, hogy a végén 105 másodpercenként egy Mercedes guruljon le a szalagról.

A probléma az összes többivel van, amit viszont nem lehet tanfolyamokon elsajátítani, hanem bele kell születni, mert ezen készségek beépülése a személyiségbe kisgyermekkortól a felnőttkorig tart. Mibe "születik bele", és az iskolarendszerben mibe "nő bele" a német gyerek? Szabálykövetés, pontosság, igényesség és rendszeretet, együttműködés, törvénytisztelet, jogkövetés és morál, becsületesség, érzelmi önszabályozás, konstruktív megküzdési stratégiák, alá-fölé rendeltségi viszonyok kezelése, tolerancia, tisztelet, egyenjogúság, empátia, konfliktuskezelés, önismeret, bizalom, segítőkészség, jövőorientált időperspektíva, a munka tisztelete, önbecsülés, türelem, mások emberi méltóságának tisztelete stb.

Ezek olyan tényezők, amelyeket nem nagyon szoktunk tekintetbe venni, mert olyanok mint a levegő: a saját kultúránk viszonyai az "alap." Aki elutazik Németországba, azt mondja, a németek merevek, halvérűek, birkák, mégis fennhordják az orrukat. Persze, a magyar normákhoz képest.

Szóval ezek a normák a modern piacgazdaság viszonyai között rendkívül jelentős tőkét és hozamot jelentenek -- azon társadalmak számára, amelyek gyerekeiket ebben a szellemben nevelik. A német szakmunkások talán legmagasabb munkabérét kapják, a német termékek mégis versenyképesek az egész világon.

Az újzélandi kultúrának ezeket a "láthatatlan" vonásait nem ismerem, sose jártam ott (tényleg nagyon messze van mindentől :-) de azt hiszem, nem csak arról van szó, hogy megörökölték a magas árakat és magas béreket az anyaországtól.

hahópihehh 2017.02.24. 09:06:06

bárcsak ne félnék ennyire a repüléstől :/ olyan szívesen megnézném új-zélandot magamnak

zdyzs 2017.02.24. 09:09:54

@elemes: Teljesen igazad van abban, hogy a németek sokat keresnek és ennek ellenére versenyképesek a német termékek és ez leginkább annak a kultúrának köszönhető, amiben a németek (meg tegyük hozzá a skandinávok) felnőnek. Én sem tudom, hogy NZ-on ez hogy van, ahhoz túl kevés NZ-it ismerek (bár a kis minta alapján nem németesek). De még ha olyanok is lennének, NZ-nak akkor sincsen olyan kiemelkedően versenyképes ipara, mint a németeknek.
A gépipari és elektronikai export összesen az NZ-i export 5%-a! Ez elhanyagolható. Még gyümölcsből is többet exportálnak. A tejtermékek és a húsexport összesen 35%. Csak ez lehet, ami "viszi" a gazdaságot. És ami tényleg irigylésre méltó, nem attól tudnak versenyképesek lenni, hogy az állam teletömi a parasztokat pénzzel (mint pl. a dánok, akik szintén sok tejterméket exportálnak, de azért mert óriási pénzeket kapnak az EU-tól)

zdyzs 2017.02.24. 09:11:29

@kokuszpok: Ugyan, hajóval biztos el lehet jutni egy hónap alatt! :-)))
Addig meg ajánlom a blogot!

gabroca 2017.02.24. 09:38:19

Nem tudom mi érdekes lehet egy olyan országban, ahol csak legelésző marhákat lehet látni, én nem utaznék olyan sokat emiatt. Ráadásul az árak is magasak.

allesmogelijk 2017.02.24. 10:20:46

@elemes kolléga roppant fontos dologra hívja föl a figyelmet. Persze nehéz ezeket a kultúrális beidegződöttségeket innen megítélni, de az igaz, hogy ezek a tulajdonságok a nyugatra többé-kevéséb mindig rácsodálkozó magyarokra elég ritkán jellemzőek. Pl. a cikkíróra sem, aki nyugodt szívvel leírja, hogy "NZ harmad-magyarországnyi területtel nagyobb ország, mint Nagy Britannia" - és a hozzászólók közül ezt senki se nehezményezi. OK, később azt írja, hogy közel három Mo-nyi, na de akkor is, nem olvassa át valaki az írását, mielőtt közzétenné???

Amúgy azt is hiányolom, hogy senki nem említette az igazi és eredeti gazdasági alapot: a gyapjúkivitelt. Amihez bizonyára a bőrexportot is hozzátehetjük. Azért is érdekes a gyapjú említésének hiánya, mert pl. a németalföldi háborúkat követően Anglia gazdagságát is a gyapjúkivitel emelte föl anno a középkor közepe után, a flandriai takácsok ellátására. ÚZ, Ausztráliához hasonlóan, a 18. sz. közepén a gyapjútermeléssel alapozta meg későbbi fejlődését, amihez viszont igenis hozzájárult egy számottevő aranyláz is. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy zárt gazddaságú ország: egyike a legnyitottabbaknak. Bőven érdemes az angol nyelvű Wikipedia-bejegyzést átböngészni róluk és nem megpróbálni az ott állított dolgokat meghazudtolni vagy figyelmen kívül hagyni, kedves blogszerző.

Bubu the Hun 2017.02.24. 10:21:27

Hello Mindenkinek! Pár hozzáfűzés a kommentekhez. Hát azért nem csak legelésző marhák vannak, hanem sok minden más is. A mezőgazdasági export 2014-ben volt 72%! A mezőgazdasági termelésnek az alapja, hogy oda nem ért el a 2. világháború ezért NZ látta el az angol birodalmat mezőgazdasági termékekkel, amiből eléggé rendesen meggazdagodtak. Enni mindig fognak az emberek. Nem tudom a pontos számokat, de az 1940-es évek végén már jó magas volt az 1 főre jutó GDP, ami viszont ezek után sokáig nem nőtt nagyon. Viszont a 2008-as válság után Ausztráliával együtt iszonyú gyorsan helyreállt a GDP növekedés, míg itthon gyakorlatilag stagnált (Google grafikonokon szépen látszik). Az árakt nem szabad átszámítani forintra, mert azzal automatikusan a hazai fizetéshez viszonyítod. Én 1989-től éltem ott 11 évet, ezzel azért jobban megtanulod a viszonyokat és többet látsz mint turistaként. 2000-ben jöttünk el, akkor ott tudományos kutatóként kerestem a mai itthoni fizetésem 2.5-szörösét és azzal ott sokkal jobb helyen álltam a rangsorban mint itthon. De nyilván ott sem keres mindenki annyit, de mivel az új-zélandiak szeretik könnyedén venni az életet, ezért az életforma sokat számít és nem feltétlenül dolgozzák magukat halálra. Habár a farmokon, ahonnan valóban az ország bevételének nagyon nagy része származik, nyilván sok a munka és vannak munkaigényes ágazatok, mint a gyümölcs, bor, de a nagy tételek mint az állattartás valóban úgy van, hogy legelnek az állatok, a déli sziget hegyes farmjai kivételével nincs gond a téli takarmánnyal sem és nem kell istálló. Ezért költséghatékony a dolog és sokat hoz a konyhára, amiből futja rendesebb egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra. Nem skandináv az adó mértéke, de nem is 15%. Adóparadicsomnak azért nem nevezném.
Nem a maorik irtották ki az erőket, hanem az angol telepesek a birkatartás miatt és építőanyagnak. A régi parlament épülete tiszta fa, 4 emeletes ha minden igaz a déli félteke legnagyobb fa épülete.

zdyzs 2017.02.24. 10:45:48

@gabroca: :-))))))
De nincs igazad, van egy csomó birka is!!!!

elemes 2017.02.24. 11:05:58

@zdyzs:

Nem is arra gondoltam, hogy "németesek", csak hogy olyan kultúra alakult ki az elmúlt párszáz évben, részben a brit örökségre épülve, részben talán épp az elszigeteltség miatt, amiben a MUNKÁNAK becsülete van, és eléggé hosszú távra lehet tervezni. Biztosan az is számít, hogy nem kapnak rengeteg mezőgazdasági támogatást, de az EU-ban ez háborús örökség, nehéz lesz levedleni.

zdyzs 2017.02.24. 11:15:42

@allesmogelijk: nagyon nem akarok belemenni hol és hogyan szocializálódtam, de mielőtt a magas lovadról kiosztanál engem, érdemes talán még egyszer elolvasni mit írtam. Annyiban valóban hibáztam, hogy NZ és UK területének különbsége inkább negyed-magyarországnyi ezt javítottam is. De NZ tényleg 3x akkora, mint kis hazánk (268.564km2 vs. 93027km2) és tényleg nagyobb, mint az Egyesült Királyság (244820km2).

Amit a nyitottságról írsz, azt sajnos a számok ékesen cáfolják. NZ áruforgalmi kereskedelme a GDP-jének 38,8%-a. Export-import együtt. Itt megnézheted: www.nzte.govt.nz/en/invest/statistics/. Márpedig ez a nyitottság mértéke, nem más. Szerinted mitől nyitott gazdaság?

zdyzs 2017.02.24. 11:19:26

@Bubu the Hun: Mi a wellingotni Te Papa múzeumben láttuk, hogy a maorik bizony kiirtották az erdőségek egyharmadát, mielőtt a fehér telepesek megjelentek volna. Nem hiszem, hogy hazudnának.

allesmogelijk 2017.02.24. 11:43:16

@zdyzs, magas lóról ugyan nincs szó, de mielőtt kiosztanálak, arról nem lehet szó, hiszem már megtettem. Sajnos abban igazad van, hogy én sem olvastam jól, amit írtál, azazhogy a különbséget írtad, nem arra vonatkozott a negyed-Magyarországnyi, hogy ÚZ lenne ekkora. Elnézést ezért. Amint említettem, a nagyobb méret említését már dícsértem.

Ami a nyitottságot illeti, az a kitétel a Wikipedia-cikkben, hogy a világ egyik legglobalizáltabb országa - ezzel az értékkel. Hozzáteszem, hogy azt írod a blogban, hogy "nálunk az áruforgalom a GDP 157%-a". Vajon ez honnan van? T.i. semmilyen forgalom nem lehet nagyobb, mint a megtermelt GDP ... itt imho. összetévesztetted a függőségi arányt (sajnos ezt most sehogyan se tudom elérni, minden adatot hoznak, de ez nem látható) a növekedés arányával (amire pl. itt van adat: data.worldbank.org/indicator/NE.TRD.GNFS.ZS?locations=HU, de pl. ott is elfelejtették megmondani, mire vonatkozik). A magyar gazdaság nyitottságát általában amúgy kb. 50% köré szokták tenni - az ilyesmi attól fütt, hogyan számolják, mit értenek bele, stb. ÚZ ebben pl. a szolgáltatásokban biztosan "jobban teljesít", mint Mo., bár ezt csak feltételezni tudom, de ha annak a gazdaságában betöltött szerepét nézem, akkor elég valószínű.

zdyzs 2017.02.24. 13:35:43

@allesmogelijk: De lehet több mint 100%, mert itt össze kell adni az importot és az exportot. 2015-ben:
Export USD 100.3 milliárd (statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp)
Import USD 90,8 milliárd
GDP USD 121,66 milliárd (statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp)
Áaruforgalom USD 191 milliárd.
191 osztva 121,65-tel az 157%.
A GDP-t az MNB 2015-ös átlagárfolyamán számoltam át.

Ehhez képest NZ-on ugyanez a szám 40%. Ez minden szempontból a kevéssé nyitott gazdaságokat jellemzi. A fejlettség semmit nem mond, Japán és az USA is ide tartozik.

zdyzs 2017.02.24. 13:36:58

@allesmogelijk: Csak még annyi, hogy a Wikipédia nem mindenható....

allesmogelijk 2017.02.24. 13:46:44

A Wikip. valóban nem mindenható, például a hülyeség ellen se hatásos ... de nem is ez a kérdés, hanem hogy valós adatokat nyújt-e - és ebben is nemmel kell válaszolnunk, ez igaz, de azért többnyire elég pontos és megbízható. Általában hivatalos adatokon alapul. Sokkal inkább megbízható, mint annak állítása, hogy a külkereskedelem hozzájárulása a GDP-hez 100% fölött lehet - ugyanis ez a lényeges adat, és ezt próbálja sugallni a számításod is. Valójában azt állítod, hogy ha kiadok 78 petákot és bevételezek 69 petákot, akkor van összesen 149 petákom és ennyi az összjövedelmem. Na ne má ... hagyjuk...

zdyzs 2017.02.24. 14:01:27

@allesmogelijk: Nem azt állítom amit Te írtál. A gazdaság nyitottságának leginkább elfogadott mérőszámát írtam le, ami egyáltalán nem azt jelenti hogy össze kell adni a petákokat. Értelmetlen is lenne, mert az import az nem a mi GDP-nk része.
Ha jobban tetszik neked, akkor hasonlítsuk az export arányát a GDP-hez ami NZ-on 19,2%, kis hazánkban pedig 82,4%. Szerintem itt is tetten érhető a különbség. Mi nyitott gazdaság vagyunk, ők nem.

allesmogelijk 2017.02.24. 14:13:05

Ne haragudj, de semmilyen számítás szerint nem ad hozzá a mo-i export nagyságrendileg sem ennyit. Ugyanis ez pl. konkrétan azt jelentené, hogy mezőgazdasági termékeink, és szolgáltatásaink túlnyomó részét exporton keresztül érvényesítjük, azaz pl. exportáljuk egészségügyi, oktatási, biztosítási, banki stb. szolgáltatásaink túlnyomó részét, nem csak az ipari termelését. Utóbbi egyébként valójában nem is járul hozzá annyival, mint általában hiszik, hiszen a behozatal értékét bizonyos ipari exportok értéke alig haladja meg (azaz kevés a hozzáadott érték). Nevetségeset állítasz, ami azt jelentené, hogy az iskolák, egyetemek, kórházak, egyéb orvosi szolgáltatások, biztosítások, banki szolgáltatások túlnyomóan külföldiek számára történnének. És a magyar élelmiszert és ipari terméket többnyire csak külföldieknek értékesítenénk. Bár nem tartozunk a magasan fejlett gazdaságokhoz, mint pl. ÚZ, azaz a nemzeti jövedelem/GDP megtermelésében a szolgáltatások értéke korántem olyan magas, mint a fejletteknél, de azért jelentős. Gondolkodtál már ezen??? Kérlek, ne fárassz félreértelmezett statisztikai adatokkal egy földrajzost, jó ... És figyelmezz más forrásokra, mint a sajátjaidra, amelyek konzekvensen 50% körülire teszik Mo. nyitottságát ill. kereskedelmi kitettségét.

allesmogelijk 2017.02.24. 14:17:57

@zdyzs, még annyit, hogy amúgy a bejegyzésed remek és érdekes, semmi bajom vele. Ne lihegjük túl a nézeteltéréseket, csak Mo. és ÚZ világgazdasági nyitottságáról kéne jobban elgondolkoznod, mielőtt nyilatkozol.

zdyzs 2017.02.24. 14:19:46

@allesmogelijk: azt hiszem más dolgokról beszélünk. Persze, sok minden van amit belföldön értékesítünk, de ettől azok a számok amelyeket írtam tények. IMHO azért van, mert az exportunknak magas az importtartalma, amit itthon hozzáadunk az viszonylag kevés. Ha belegondolsz mik a legnagyobb exporttermékeink akkor ez gyorsan világos is lesz.
Azt kérlek tedd meg, hogy megosztod velem azokat a forrásokat, amelyek szerint 50% körüli hazánk nyitottsága. Érdekelne. Hátha össze tudom azoknak a módszertanát hasonlítani NZ-al.

zdyzs 2017.02.24. 14:21:49

@allesmogelijk: Ahogy NZ-on mondják no worries.

Szerinted miért megy ilyen jól a kiwiknek? Mert én nem tudtam megfejteni.

allesmogelijk 2017.02.24. 14:45:28

Kedves zdyzs, mint mondtam, semmilyen forrást nem lehet elérni errefelé arról, hogy miként alakul ki az 50% körüli külkereskedelmi kitettségünk, de ez már évtizedek óta így van, egyszerűen mindenki ezt állítja, amikor ilyesmiről beszél. Szoktak hozzá konkrét adatokkal is szolgálni, de most ezeket nem érem el közvetlenül, sajna. Ami a miértet illeti, pl. keresd a hollandok táján, akik a mo-ihoz hasonló kitettséggel rendelkeznek. ÚZ dolgaival nem szoktam foglalkozni, de bizonyára érdekes a kérdés.

Azt is meg kell még jegyeznem, hogy minél kisebb egy gazdagodásra igazán törekvő ország (népessége, azaz fogyasztói kapacitása), annál nyitottabb. Ennek alapján nem csodálom, hogy a kicsi népességű ÚZ nagyon világpiad-orientált, még ha kevésbé is - bizonyos számok alapján - , mint kies hazánk. Azonban ismereteim alapján materiális export-képessége (tejtermékek, fa, gyapjú, egyéb állati termékek) sokszorosan meghaladja a KGS felbomlása után összeomló magyar mez. gaz. export-képességét. Fejlettsége alapján és a tőke-exportra vonatkozó adatok alapján azt kell feltételeznem, hogy a 3. szektor export-termelékenysége is magasabb. Az ipari szektorról halvány f...-om sincs, ebben Mo vlszleg jobban áll, de hát ez se kiemelkedő, az alacsony hozzáadott-értékünk miatt.

Egyébként azért mentem bele ebbe a vitába, mert eredetileg azt a sugallatot éreztem a cikkben és a véleményed kifejtésében is, hogy Mo-nak be kéne zárkóznia, hogy olyan eredményeket érjen el, mint ÚZ. Szerintem viszont a nyitottságot kéne sokkal inkább úgy kihasználnia, mint ÚZ, vagy régi kedvenc példa-országom, az ugyancsak pirinyó belső piaccal rendelkező Ír Köztársaság. Persze utóbbinak könnyű, még az oktatását is kiválóan külföldieknek tudja nyújtani, lévén angol anyanyelvű és GB-nél olcsóbb ország. Ettől még az oktatás fejlesztése lenne az igazi út, évtizedek óta a szemünk előtt történik máshol (újabban Finno.), de nekünk ez smafu. Így a hátrány ledolgzásához egyre nehezebb feltételek állnak rendelkezésre és egyre jobban lemaradunk.

allesmogelijk 2017.02.24. 14:47:32

Ja és a halászat ... itt sincs mit követnünk ...

morbiczer 2017.02.24. 15:35:58

"ÚZ, Ausztráliához hasonlóan, a 18. sz. közepén a gyapjútermeléssel alapozta meg későbbi fejlődését...

Nem szoktam ilyet csinálni, és most is csak azért teszem, mert egy olyan posztból másoltam ki, amely a posztolót meg a kommentelőket kritizálja.

A 18. század közepén Ausztráliában vagy Új-Zélandon nemhogy gyapjútermelés nem volt, de egy darab birka sem élt, hiszen az európai betelepedés mindkét helyen csak a 18. század legvégén indult meg. Új-Zélandon csak a 19. század közepétől volt tömeges az európai bevándorlás.

Tudorka001 2017.02.24. 22:16:54

Hogy miért tart ott az ország, ahol tart?
Csak néhány dolog:

- készpénzforgalom minimális, 99% kártyával fizetnek - adóbevétel szempontjából ideális
- szinte nincsenek multik... pl. Fronterra, a legnagyobb tej-por feldolgozó-export cég szövetkezeti tulajdonban van. A profitot visszaadják a tulajdonosoknak.
ugyanez a szövetkezeti felállás van a hús exportban is: en.wikipedia.org/wiki/Silver_Fern_Farms 16000 termelő birtokolja.

Tegyük még hozzá a turizmus bevételét, az oktatás exportot, az új bevándorlók tőke behozatalát... Ennyi kell csak.

Tudorka001 2017.02.24. 22:28:41

még hozzátennék néhány dolgot:

- szabályozott lákásbérleti piac (a bondot az állam beszedi, kiköltözéskor visszakapod) --> nincs fekete piac, nem kell közjegyző, stb.. a tulaj pedig fizeti az adót. Ez csak egy példa
- van ingatlanadó... negyedévente fizeted. az ingatlan értéke pontosan nyilván van tartva, 3 évente újraértékelik a szomszédos eladások alapján. Mivel készpénzes adásvétel szinte nem létezik, pontosan be tudják határolni az értékét. Olyan nincs hogy egy nyugdíjas milliós lakást tart fenn. Két teljes nyugdíj nem elég az ingatlanadóra... így a házat eladják, vidékre vagy otthonba költöznek.a tőke munkába lendül. Olyan nincs hogy egy terület ne legyen megművelve, adót kell utána fizetni. Magyarországon rengeteg föld van parlagon .. max nem kapsz utána támogatást, de ülni rajta nem kerül semmibe,,, Még tegyuk hozzá a közbiztonságot.. senki sem fogja ellopni a tehenedet, sem a lovadat, nem eszik meg a cigányok, nem szüretelnek le helyetted, stb. Magyarországon a vidék halott. Itt él. Ennyi.

zdyzs 2017.02.25. 07:11:36

@allesmogelijk: nem gondoltam volna, hogy azt vonod le a posztból, hogy be kellene zárkóznunk, mikor pont azt írtam le, miért nem menne ez. Én sem gondolom, hogy bármilyen módon működne esetünkben ha nem lennénk egyre nyitottabbak a világra.

zdyzs 2017.02.25. 07:13:42

@morbiczer: Jogos, az első európaiak NZ-on a bálna- és fókavadászok voltak a XIX. sz. 20-as éveiben. Telepesek csak 1840-től kezdtek el jönni.

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2017.02.25. 17:46:09

annak idején kiváltottam valami új zélandi hostel kártyát és minden városban egy-egy hostelben laktam, és emlékeim szerint elég nevetséges áron voltak

mondjuk nem mostanában volt :)

zdyzs 2017.02.26. 18:09:43

@pingwin: A hostelek most is olcsók, de ott egy ágyat kapsz, mosdó a folyosó végén. A félszázon túl, három gyerekkel az már nem nekem való. Meghagyom a huszonéveseknek.

zdyzs 2017.02.26. 18:12:20

@Tudorka001: @allesmogelijk: Kicsit ellentmond egymásnak amit írtok, Tudorka001 szerint nincsenek multik, allesmogelijk szerint meg nagyon globalizált NZ gazdasága. Ez a kettő együtt nehezen megy. Nem kerültem közelebb a megoldáshoz. :-))

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2017.02.26. 18:14:52

@zdyzs: ez így nem igaz, simán volt 2 ágyas szobám is, ami szintén nem volt drágább, mondjuk nem biztos, hogy ez a jellemző :)

allesmogelijk 2017.02.26. 18:20:51

@zdyzs, nem ellentmondás a globalizáltság és a multik hiánya: Tudorka azt írja, hogy szövetkezeti tulajdonban vannak az exportcikkek - ami azt jelenti, szerintem, hogy nem multik szervezik az export jelentős részét, hanem saját szövetkezetek. Nem ismerem ennyire a helyzetet, de ez látszik logikus magyarázatnak. A bevétel helyben használódik föl, az importot helyi erőből vásárolják, és mivel ezutóbbira nagy szükség van (a csekély iehetőségekkel rendelkező pari teljesítmény miatt), ezért helyi erőből fizetnek azzal, amijük van.

allesmogelijk 2017.02.26. 18:21:36

iparit akartam írni ...

zdyzs 2017.02.27. 06:01:14

@allesmogelijk: Azt hiszem azért polemizálunk, mert neked egészen mást jelent a globalizáció, mint nekem. Szerintem egy olyan ország, ahol "nem multik szervezik az export jelentős részét, hanem saját szövetkezetek" az nem egy globalizált ország.

Hadd idézzek neked egy meghatározást arra, mi is a globalizáció:

"Végül megjelentek az államok feletti (transznacionális) intézmények és a regionális államkezdeményezések. A világgazdaság többet jelent a nemzetközi gazdaságnál, ahol a kereskedelem és a beruházások a nemzeti vállalatok által irányított nemzeti határokon keresztül áramlanak. A globalizált gazdaságban a globális vállalatok tevékenységük és struktúrájuk révén maguk alá vonják az egyes nemzeti gazdaságokat (Hirst és Thompson, 1992)"

Abból amit Te írsz, úgy látom, Neked nem ez a globalizáció meghatározása. IMHO NZ nem egy globalizált gazdaság. Próbáltam TOP100-as listát találni a NZ-i cégekről bevételek alapján, de nem sikerült. Ami listákat találtam a nagy NZ-i cégekről, azok alapján nem a multik a legnagyobbak az országban (vö. hazánkkal ahol szinte csak azok vannak a MOL-on és az OTP-n kívül),

Az országba beáramló FDI stock alapján NZ-on kevesebb a külföldi tőke, mint nálunk, holott a gazdaságuk majd másfélszeresen a miénknek. Az OECD szerint is (OECD (2017), FDI stocks (indicator). doi: 10.1787/80eca1f9-en (Accessed on 27 February 2017) elég hátul vannak a nemzetközi tőkeáramlásban.

Az export/import szerepéről NZ gazdaságában meg már beszéltünk.

bunny.hu · http://www.divecenter.hu 2017.02.27. 09:03:25

Én igaz 2001-ben voltam ott 2.5 hónapot, de nem éreztem egyáltalán a drágaságot, még az akkori hazai árakhoz képest sem. Backpackersben 20 NZD körül aludtam, one way tickettel buszoztam, béreltem kajakot (nem volt drága), és kajára se ment el sok pénz. Lehet ez azóta változott, vagy csak én voltam ügyesebb. Pl. egy-egy programra több cég is szervez, és én bizony komoly árszórást tapasztaltam. Discount kártyákkal is sokat lehet nyerni, valamelyiket szinte mindenhol el lehet sütni.
Ami drága volt (ezért ki is hagytam) az pl. az étterem, és bevallom, kocsmákba se jártam, max ír kocsmába de az meg itthon se olcsó (sőt ott meg emlékeim szerint olcsóbb is volt).
És ugyanez ausztrália, hasonló módon utazva. 5 hónap alatt úgy, hogy ebből kb 3 hónap nyelviskola volt homestay lakással jött ki durván 1.5 millióból, mindenestől. És ennek komoly része a suli volt.

allesmogelijk 2017.02.27. 10:29:37

@zdyzs, ennek a "meghatározásnak" az alapján igazad van. Azonban ez nem "a meghatározás" - ez is csak annyit fogalmaz meg, hogy "A globalizált gazdaságban a globális vállalatok tevékenységük és struktúrájuk révén ...". Ez tehát annyit ír le, hogy mi történik, és (részben) ki által, a globalizáció keretei közt. Ez az a szűk értelmezés, ami miatt annyian szoktak tüntetni 1-1 világkereskedelmi találkozó helyszínén. Itt a félreértés alapja.

A 'global' szónak azonban a jelentése 'világméretű', 'az egész világra kiterjedő' - és olyan vállalat, ami az egész világra kiterjed, nincsen, annak csak bizonyos részére terjed ki még a legnagyobb is. A 'global' jelentése sokkal inkább a kereskedelem mint olyan egész világra való kiterjedését jelenti, függetlenül attól, hogy az egyes országok abban milyen mértékben vesznek részt. Akkor hadd idézzem a Wikipedia-t: "Globalization or globalisation (see spelling differences) is the process of international integration arising from the interchange of world views, products, ideas, and other aspects of culture.[1]" (itt , a link alatt az eredetire történő utalás eredetije olvasható, tehát, ahogyan máshol is, a Wikin nem lehet csak úgy saját véleményt kifejteni, ha az nem támaszkodik valós alapokra, szóval utána lehet nézni, ki fogalmazta ezt meg így, konkrétan). Kiemelném a nemzetközi integrációt és a termékek, gondolatok, kultúra kicserélődését. A globalizáció tehát szélesebb értelemben (vagy igazából) azt jelenti, hogy minden mindenhová eljut(hat), bár konkrétan csak az, amit mi másnak adni tudunk és amire nekünk másoktól szükségünk/igényün van (e kettő különbözik, ahogy pl. nincs szükségünk kínai festményekre, de ha valakinek tetszenek, akkor igénye lehet rá és be is tudja szerezni).

Ennyit a globalizáció értelméről. Mi viszont abból indultunk ki, hogy igen tévesen tettél a cikkben különbséget a 2 ország külkereskedelmének a GDP-ben betöltött mértékéről (sajnos még mindig benne van a cikkben az az abszurdum, hogy a kereskedelem Mo. GDP-jénél másfélszer többet termel ... nem ezekkel a szavakkal, de ez a kikövetkeztethető lényeg), azaz Mo. GDP-je kisebb, mint a kereskedelme. Én ez ellen szóltam.

Ha tovább nézzük, ott van még az is, hogy "Mivel NZ-on elsősorban egymásnak adják a portékáikat ..." Na hát kíváncsi vagyok, hogy ugyan kinek van hússzor annyi birka gyapjára szüksége abban az országban, mint ahányan ott élnek. A világon az 1 főre számítva legnagyobb mezőgazdasági exportőr országról ilyet írni! Mikor nyilván nem maguk termelik meg a mezőgazdasági és ipari nagygépeket, közlekedési eszközöket, stb., hiszen nincs miből. Na ez a globalizáció nagy mértéke: amit olcsón megtermel, azt a világpiacon értékesíti, hogy az ebből eredő bevételt minden más, modern, otthon alig, vagy csak nagyon drágán megtermelhető eszköz megvásárlására fordítsa. Hogy ennek lebonyolításában multik vagy helyi szervezetek/vállalatok/szövetkezetek vesznek-e részt, az részletkérdés. Annyiból fontos lehet viszont, amennyiben pl. Mo-on kritizálni szokták (volt?) a multikat, hogy t.i. 'kiviszik' a hasznot. Nyilván van jelentősége, hogy a külkereskedelmet ÚZ-on helyi szervezetek irányítják/szervezik, így a kereskedelemben megtermelt többlet haszon bent marad.

Egyébként az, amit írsz, hogy egymás között (belül) kereskednek (amit én megtermelek, azt te veszed meg és fordítva), az általában csak a nagyon nagy országokra jellemző, mint az USA, India, Oroszo., Kína, Kanada, Brazília (főleg utóbbiak a hatalmas természeti kincseikre támaszkodva), de a 'globalizáció' korszakában már ezek is egyre jobban támaszkodnak a világpiacra és világkereskedelemre (hiszen nincs mindenhol elfogadható minőségű számítógép-, repülőgép-, vegyianyag-termelő (pl. nyers foszfát), hajógyártó, stb. kapacitás, vagy pl. lítiumkincs, ami a helyileg megtermelt aksikhoz elengedhetetlen, tehát részt kell vennie mindenkinek a világkereskedelemben, azaz a globális kereskedelemben). Csak a nagy országokban még nem éri el ennek a GDP-hez való hozzájárulása az ÚZ-on említett közel 40%-os, és Mo-on több, mint 40%-os részarányt.

Összefoglalva, nem a globalizációról diskuráltunk, henem annak megértését próbáltam (egyúttal a cikk hibáira is rámutatva) segíteni, hogy miért gazdag ÚZ. Remélem, így elfogadható, amit írtam. Üdvözlet!

allesmogelijk 2017.02.27. 10:30:21

@zdyzs, ennek a "meghatározásnak" az alapján igazad van. Azonban ez nem "a meghatározás" - ez is csak annyit fogalmaz meg, hogy "A globalizált gazdaságban a globális vállalatok tevékenységük és struktúrájuk révén ...". Ez tehát annyit ír le, hogy mi történik, és (részben) ki által, a globalizáció keretei közt. Ez az a szűk értelmezés, ami miatt annyian szoktak tüntetni 1-1 világkereskedelmi találkozó helyszínén. Itt a félreértés alapja.

A 'global' szónak azonban a jelentése 'világméretű', 'az egész világra kiterjedő' - és olyan vállalat, ami az egész világra kiterjed, nincsen, annak csak bizonyos részére terjed ki még a legnagyobb is. A 'global' jelentése sokkal inkább a kereskedelem mint olyan egész világra való kiterjedését jelenti, függetlenül attól, hogy az egyes országok abban milyen mértékben vesznek részt. Akkor hadd idézzem a Wikipedia-t: "Globalization or globalisation (see spelling differences) is the process of international integration arising from the interchange of world views, products, ideas, and other aspects of culture.[1]" (itt , a link alatt az eredetire történő utalás eredetije olvasható, tehát, ahogyan máshol is, a Wikin nem lehet csak úgy saját véleményt kifejteni, ha az nem támaszkodik valós alapokra, szóval utána lehet nézni, ki fogalmazta ezt meg így, konkrétan). Kiemelném a nemzetközi integrációt és a termékek, gondolatok, kultúra kicserélődését. A globalizáció tehát szélesebb értelemben (vagy igazából) azt jelenti, hogy minden mindenhová eljut(hat), bár konkrétan csak az, amit mi másnak adni tudunk és amire nekünk másoktól szükségünk/igényün van (e kettő különbözik, ahogy pl. nincs szükségünk kínai festményekre, de ha valakinek tetszenek, akkor igénye lehet rá és be is tudja szerezni).

Ennyit a globalizáció értelméről. Mi viszont abból indultunk ki, hogy igen tévesen tettél a cikkben különbséget a 2 ország külkereskedelmének a GDP-ben betöltött mértékéről (sajnos még mindig benne van a cikkben az az abszurdum, hogy a kereskedelem Mo. GDP-jénél másfélszer többet termel ... nem ezekkel a szavakkal, de ez a kikövetkeztethető lényeg), azaz Mo. GDP-je kisebb, mint a kereskedelme. Én ez ellen szóltam.

Ha tovább nézzük, ott van még az is, hogy "Mivel NZ-on elsősorban egymásnak adják a portékáikat ..." Na hát kíváncsi vagyok, hogy ugyan kinek van hússzor annyi birka gyapjára szüksége abban az országban, mint ahányan ott élnek. A világon az 1 főre számítva legnagyobb mezőgazdasági exportőr országról ilyet írni! Mikor nyilván nem maguk termelik meg a mezőgazdasági és ipari nagygépeket, közlekedési eszközöket, stb., hiszen nincs miből. Na ez a globalizáció nagy mértéke: amit olcsón megtermel, azt a világpiacon értékesíti, hogy az ebből eredő bevételt minden más, modern, otthon alig, vagy csak nagyon drágán megtermelhető eszköz megvásárlására fordítsa. Hogy ennek lebonyolításában multik vagy helyi szervezetek/vállalatok/szövetkezetek vesznek-e részt, az részletkérdés. Annyiból fontos lehet viszont, amennyiben pl. Mo-on kritizálni szokták (volt?) a multikat, hogy t.i. 'kiviszik' a hasznot. Nyilván van jelentősége, hogy a külkereskedelmet ÚZ-on helyi szervezetek irányítják/szervezik, így a kereskedelemben megtermelt többlet haszon bent marad.

Egyébként az, amit írsz, hogy egymás között (belül) kereskednek (amit én megtermelek, azt te veszed meg és fordítva), az általában csak a nagyon nagy országokra jellemző, mint az USA, India, Oroszo., Kína, Kanada, Brazília (főleg utóbbiak a hatalmas természeti kincseikre támaszkodva), de a 'globalizáció' korszakában már ezek is egyre jobban támaszkodnak a világpiacra és világkereskedelemre (hiszen nincs mindenhol elfogadható minőségű számítógép-, repülőgép-, vegyianyag-termelő (pl. nyers foszfát), hajógyártó, stb. kapacitás, vagy pl. lítiumkincs, ami a helyileg megtermelt aksikhoz elengedhetetlen, tehát részt kell vennie mindenkinek a világkereskedelemben, azaz a globális kereskedelemben). Csak a nagy országokban még nem éri el ennek a GDP-hez való hozzájárulása az ÚZ-on említett közel 40%-os, és Mo-on több, mint 40%-os részarányt.

Összefoglalva, nem a globalizációról diskuráltunk, henem annak megértését próbáltam (egyúttal a cikk hibáira is rámutatva) segíteni, hogy miért gazdag ÚZ. Remélem, így elfogadható, amit írtam. Üdvözlet!

allesmogelijk 2017.02.27. 10:31:35

Bocs, a lassú rendszer végülis kétszer vette be az írottakat ...

zdyzs 2017.02.27. 11:14:39

@bunny.hu: Ahogy írtam a kommentekben, backpacker szálláson persze olcsóbb lakni, de én ahhoz már öreg vagyok. Egy-egy ágyat most is lehet 20-40 NZD közötti összegért kapni. De az nekünk nem volt opció.

A kaja viszont kétlem, hogy olcsóbb lehetne annál, mint amennyiért mi vettük. Ahol csak lehetett a Pak-'n'-Save diszkontláncban vásároltunk, ami NZ-i ismerőseink szerint a legolcsóbb. Sajnos nincs mindenütt és a többi szupermarket 5-10%-al drágább is volt.

Buszokról nem tudok nyilatkozni, mert mi kocsit béreltünk, az sokkal nagyobb mozgásteret ad és öt főre néha olcsóbb is.

zdyzs 2017.02.27. 11:21:09

@allesmogelijk: Teljesen egyetértek veled, a globalizációnak nem csak gazdasági vetülete van. Kulturális szempontból elég álságos lenne vitakoznom azzal, hogy NZ globalizálódott miközben Gyűrük Ura helyszíneket látogatok az országban ezerrel. :-)

Gazdasági szempontból továbbra sem értünk egyet és azt gondolom nem érdemes tovább győzködnünk egymást, mert ugyanazokból az adatokból tök más következtetést vonunk le. A Wiki szerint pl. NZ nekem "csak" a 37. export/fő mutatóban, és biztos vagyok benne, szerinted "lám-lám" NZ az országok első harmadában van.

Szerintem az egyáltalán nem részletkérdés, hogy valaminek a létrehozásában multik vagy helyi cégek vesznek részt, mert ez az egyik (nem egyetlen, de egyik) mércéje a globalizációnak.

Azt a megjegyzésedet, hogy "olyan vállalat, ami az egész világra kiterjed, nincsen," nem is értem. A legutolsó indiai faluban is lehet P&G és/vagy Unilever termékeket kapni, hogy csak egy példát említsek (és ne a Coca-Colát ami elsőre jutna mindenki eszébe).

Ha jól értem, NZ-on azért magas az életszínvonal, mert a rendkívül hatékony mezőgazdaság termékeit adják cserébe a világnak azokért a gépekért meg fogyasztási javakért amit nem tudnak megtermelni

allesmogelijk 2017.02.27. 11:23:40

@zdyzs, jól érted, amit a hatékony mezőgazdaságról szándékoztam írni, de természetesen a képletet egyszerűsítve, mert nyilván ennél sokkal többrétű a helyzet. A 37. exportőr bizony az egyik legkisebb országra nézve igencsak komoly, és nem az első harmad, hanem felső 15%-ba való tartozást jelenti. És természetesen ezen a téren Mo. még előbbre van a listán.

Ami az egész világra kiterjedést illeti, hát igen - szépen félreértettél, és ez is a globalizáció különböző értelmezését jelzi. Én ugyanis úgy értettem, hogy az adott multi bizonyos országokban nincs jelen, mint termelő vállalat, saját alkalmazottakkal és önálló termeléssel. Az igazi globalizáció viszont inkább az, hogy a termékei viszont a világpiacon bárhová eljuthatnak és el is jutnak.

Azt hiszem, ilyen fogalmi különbségek mellett valójában egyet is értünk a lényegben. Jó élvezkedést!

pappito · http://pappito.com 2017.03.01. 04:49:21

@allesmogelijk: a mezőgazdaság azért erős, mert a birtokszerkezet nem elaprózott, hatalmas farmok vannak leginkább, a világ negyedik(?) legnagyobb tejipari cége a Fonterra ami szövetkezeti modellben működik, a farmerek a tulajdonosai.

zdyzs 2017.03.01. 07:18:04

@pappito: Nem is lehetne elaprózott, mert nagyon kevesen élnek ott.

Szóval úgy tűnik, alapvetően azért élnek jól a NZ-iak, mert egy nagyon termékeny, jó klímájú országban alig vannak.

pappito · http://pappito.com 2017.03.01. 08:02:59

@zdyzs: ennél azért összetettebb a dolog. egyrészt a talaj sok helyen nem olyan jó, sokat kell javítani rajta mesterségesen. másrészt a pionír mentalitásnak (sok munka puritán életvitel) köszönhetően tartanak ott ahol. a birtokszerkezet meg egyszerűen más, mint nálunk volt, itt kimaradt a feudalizmusnak a jobbágyos része, azok az idők már lejártak ott, ahonnan a telepesek jöttek. MIre a britekből kiwik lettek már minden megváltozott. rövid a történelem. az, hogy kevesen élnek itt az inkább hátrány, mint előny, az ország egy része amúgy is művelhetetlen/nemzeti park/DOC land, és egész a nyolcvanas évekig ezt az országot a farmerek tartották a kezükben. ennek még ma is számtalan jele van, amit idővel észrevesz az ember (vagy turista, és akkor az ilyesmi elég érdektelen)
Nem volt idő rendes városiasodásra se.
Ha egy mondatban akarod mindenképpen, akkor azért élnek (általában jól) mert feltörték a földet és kidolgozták a belüket. (miután megállapodtak az őslakókkal) nézz utána, hogy mi a fencibles, hogy hogyan működött az ország kolónia korában.
A klíma meg jó, igen, kivéve a déli sziget java részén meg télen.

Ha érdekel, akkor adok linket arról, hogy hogy lett nagy a helyi bor pl. én már lefutottam ezeket a köröket.

zdyzs 2017.03.01. 08:40:23

@pappito: Mindenképpen segít, hogy későn kezdett ott megtelepedni a fehér ember, sok régi nehézséget nem kellett magukkal cipelni. Az is biztos, qrva sokat kellett dolgozniuk, hogy a mezőgazdaság ott legyen ahol van.

A borról. Persze, értem én, hogy jó a bor. Meg, hogy NZ a 8. legnagyobb borexportőr a világban. De ez kevesebb, mint a GDP-jük 1%-a. Akármilyen fasza is a boruk, ez nem lehet az indoka a jólétnek. Mint a gyümölcsök sem (nagyjából a GDP 1,6%). Még a tejtermék-export is csak a GDP 6,3%-a.

pappito · http://pappito.com 2017.03.01. 08:51:00

@zdyzs: szerintem az elég jó alap arra, hogy jól éljenek az emberek, hogy négy és félmillióan vannak és a nyolcadik borexportőrök. rengeteg a hozzáadott érték, iszonyat mennyiségű fa megy ki az országból (leginkább kínába) és jól hoz a turizmus, az oktatás, szellemi, pénzügyi termékek, mezőgazdaság, technológia, fejlesztés, építőipar, gazdaságot ösztönző szabályozás, viszonylag ésszerű adórendszer, stb.

nincs ebben sok rejtély vagy csoda.

a GDP 173 milliárd dollár, évi 3.5% a növekedés, az "ease of doing business indexben" a másodikok vagyunk a világon, 3-4% körüli munkanélküliség, negyedikek vagyunk az economic freedom rankingban, felváltva vagyunk elsők a legkevésbé korrupt állam rankingban a finnekkel.

Folyamatos a szabályozott bevándorlás, van képzett munkaerő, meg munka, szerintem egészen normális, hogy a többség jobban él.

Ja, hát a cseresznye az drága, az igaz.

zdyzs 2017.03.01. 10:02:25

@pappito: Értem én, hogy könnyű ezeket felsorolni, csak a számok mást mutatnak. A turizmus valóban kiemelkedően teljesít, NZD 13,7 milliárd exportbevétellel (ebben az oktatás is benne van), de a többi szolgáltatási ágazat inkább a "futottak még" kategória, az általad említett K+F mindössze NZD 137 millió. Ebből nem sokan fognak 12ezer forintos cseresznyét enni.

Az való igaz, NZ szolgáltatás-exportja masszívan nyereséges, negyedével többet adnak el, mint amennyit vesznek. Ez minden bizonnyal hozzájárul a jóléthez, de ez is összesen NZD 4,3 milliárd. Megint nem több, mint a GDP 2,5%-a.

Én még mindig azt látom, nem a világpiac miatt élnek jól NZ-on. Egyszerűen nincs akkora szerepe a külkereskedelemnek az ország életében, hogy magyarázhassa a jólétet.

Az meg nem csoda, ha a cseresznye aranyárban van, számos olyan gyümölcsöst láttunk, amelyik be volt hálóval fedve (felül és oldalt is), és minden fához külön kis sprinklerek voltak felszerelve (nem tudom miért, mert szerény tudásom szerint a vizet a gyökerek veszik fel - talán a fagykár ellen).

De pont az a lényeg, kell a fizetőképes kereslet, hogy az emberek meg is tudják venni azt a baromi drága cseresznyét. Azaz a többieknek is jól kell keresni!

pappito · http://pappito.com 2017.03.01. 10:07:19

@zdyzs: én nem akarlak győzködni, te nézed a statisztikát én meg itt élek egy ideje

L4mie 2017.03.31. 07:14:21

Hát ez nagyon érdekes vita...
Annyit szólnék hozzá, hogy mekiben a value menü 5-7 dollár. A sör meg van (Golden Export) $1.5 ért ami sokkal jobb minőség mint a kommersz magyar löttyök 80%-a, nem mindig a Pack a legolcsóbb. Korrupció hiánya szerintem is gazdaságélénkítő, néha hazaolvasok és égnek áll a hajam. Backpackerként olcsóbb az élet, de igen 30+ osan még jó a nudli meg a bab, de 50+ ként vágyhat a kényelemre az ember, de ne lepődjünk már meg ha drágább. Az is biztos jót tesz a termelésnek, hogy évi párszázezer fiatal backpacker dolgozik minimálbérért a mezőgazdaságban :) Német fiatalok itt nem mutatják a fent említett jelzőket, inkább kiélik a hippi hajlamaikat. És a lényeg...az ország annyira gyönyörű, hogy könnyű belefásulni a szebbnél szebb tájakba.

zdyzs 2017.04.02. 06:36:55

@L4mie: Az utolsó mondatoddal 150%-ban egyetértek, néha már bántóan szép az ország. Ahogy a túravezetőnk fogalmazott Milford Sound.ban - nem nagyon van olyan pont a szigeteken, ahol ha megállsz és körülnézel, nem fog elállni a lélegzeted.
A mezőgazdaságban minimálbérért dolgozó backpackerek meg ezek szerint extraprofitot termelnek a gazdáknak, mert ezzel ellentétben a gyümölcsök nevetségesen drágák. Gondolom persze az is igaz, a minimálbér is magasabb, mint másutt.
süti beállítások módosítása